Összefoglalás
hide:
- toc
2026. 04. 14-i összefoglalás
=== "Normál"
## Fogalmak
- Helytartótanács
- rendi országgyűlés
- Felsőtábla
- Alsótábla
- Kerületi ülés
- vármegyegyülés
- leirat
- felirat
- átirat
- posztfeudális társadalom
- követutasítás
- bocskoros nemes / hétszilvafás
- honorácior
- zsellér
- reformkor
- MTA
- önkéntes örökváltság
- kötelező örökváltság
- kötelező örökváltság kárpótlással/nélkül
- közteherviselés
- Lánchíd
- koleralázadás
- Országgyűlési Tudósítások
- sérelmi országgyűlés
- Fontolva Haladók
- Centralisták
- Ellenzéki Kör/Párt
- érdekegyesítés
- Védegylet
- egy politikai nemzet
## Évszámok
- I. Ferenc (1792-1835)
- V. Ferdinánd (1835-1848)
- 1794 Martinovics összeesküvés
- 1809 Győri csata
- 1838 nagy pesti árvíz
- 1830-1848 Reformkor
- 1844 magyar államnyelv
- 1830 Hitel
- 1837 Kossuth börtön
- 1839-1840 önkéntes örökváltság
- 1843-1844 Védegylet létrejön
- 1847 Ellenzéki Nyilatkozat
## Személyek
- József nádor
- Kazinczy Ferenc
- Martinovics Ignác
- Ganz Ábrahám
- Széchényi Ferenc
- Széchényi István
- Wesselényi Miklós
- Deák Ferenc
- Kossuth Lajos
- Batthyány Lajos
- Kölcsey Ferenc
- Eötvös József
- Dessewffy Aurél
- Klement Metternich
- Trefort Ágoston
- Ján Kollár
- Petőfi Sándor
- Vasvári Pál
- Jókai Mór
- Irinyi
## Esszék
- A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése)
- Széchényi és Kossuth programja és vitája
=== "Kiegészített"
#### Fogalmak
- **Helytartótanács**: A Habsburg-kormányzat magyarországi végrehajtó szerve; a vármegyék felett állt, nádor elnöklete alatt működött, ügyosztályokra tagolódott; a modern kormány elődje, közvetlenül az uralkodónak volt felelős.
- **rendi országgyűlés**: Kétkamarás rendi gyűlés Pozsonyban; a király és a rendek együtt kormányoztak; felirat–leirat–átirat rendszerrel működött.
- **Felsőtábla**: Születési alapon tagjai (arisztokraták, főpapok, főispánok, aulikusok).
- **Alsótábla**: Vármegyék 2-2 követe (nemesek), királyi városok és káptalanok küldöttei; **követutasítás** alapján szavaztak.
- **Kerületi ülés**: Az alsótábla informális, előzetes egyeztető gyűlése; a 4 kerületből a reformkorra már csak 1 maradt.
- **vármegyei gyűlés**: A helyi önkormányzat legfontosabb fóruma; főispán (kinevezett), alispán (választott); a nemesek szavaztak; fontos abszolutizmus-ellenes erő.
- **felirat**: Az országgyűlés által az uralkodónak küldött kérés/törvényjavaslat.
- **leirat**: Az uralkodó válasza a feliratra (elfogadás vagy elutasítás); ekkor még nem volt határidő.
- **átirat**: A két tábla közötti egyeztető irat.
- **posztfeudális társadalom**: A feudális rendi társadalom átmeneti állapota a 19. század elején; még megvannak a kiváltságok, de már megjelennek a polgári elemek.
- **bocskoros nemes / hétszilvafás**: Elszegényedett, törpebirtokos köznemesek; gyakran akadályozták a reformokat.
- **honorácior**: Nem nemesi származású értelmiségi réteg (ügyvédek, tanárok, újságírók); pl. Petőfi, Arany.
- **zsellér**: Föld nélküli vagy nagyon kis földdel rendelkező jobbágy; házas és házatlan zsellérek, valamint cselédek.
- **reformkor (1830–1848)**: Magyarország modernizációjának korszaka; politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális reformok időszaka.
- **MTA (Magyar Tudományos Akadémia)**: Széchenyi István kezdeményezésére alapították 1825-ben.
- **önkéntes örökváltság**: A jobbágy saját akaratából megválthatja szolgáltatásait és telekjogát (1839–40-ben vezették be, csak ~1%-a élt vele).
- **kötelező örökváltság**: Kossuth programja szerint államilag előírt, általános jobbágyfelszabadítás (kárpótlással vagy anélkül).
- **közteherviselés**: A nemesek adóztatása; az állam bevételének növelése.
- **Lánchíd**: Széchenyi István legnagyobb infrastrukturális projektje; Clark Ádám tervezte; 1849-re készült el; nemesek is fizettek hajódíjat.
- **koleralázadás (1831)**: A kolerajárvány alatt kitört parasztfelkelés; a parasztok azt hitték, hogy megmérgezik őket.
- **Országgyűlési Tudósítások**: Kossuth Lajos 1832–36 között titokban terjesztett beszámolói az országgyűlésről (cenzúra kijátszása).
- **sérelmi országgyűlés**: Panaszok felsorolásával induló országgyűlés (pl. 1825–27, 1839–40).
- **Fontolva Haladók**: Újkonzervatív csoport (Dessewffy József, majd Aurél); elismerték a változás szükségességét, de óvatosan, Béccsel együttműködve.
- **Centralisták**: Eötvös József, Trefort Ágoston; erős központi hatalmat akartak, a vármegyék szerepének csökkentésével (francia minta); nem vált népszerűvé.
- **Ellenzéki Kör / Ellenzéki Párt**: A liberális tábor; Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos vezetésével.
- **érdekegyesítés**: Széchenyi programjának lényege: a rendek és a nemzet érdekeinek összehangolása.
- **Védegylet**: 1844-ben Kossuth kezdeményezésére alakult védelmi egyesület a magyar ipar és kereskedelem védelmére (bojkott).
- **egy politikai nemzet**: A reformkori magyar nemzeti eszme alapja; aki a magyar politikai közösséghez tartozik, az a nemzet tagja (kollektív nemzetiségi jogok elvetése).
#### Évszámok / Kronológia
- **1792–1835**: I. Ferenc (II. Lipót fia) uralkodása.
- **1794**: Martinovics Ignác jakobinus összeesküvése és kivégzése a Vérmezőn.
- **1809**: Napóleoni háború; Schönburdi kiáltvány; nemesi felkelés, Győri csata (Napóleon győzelme).
- **1830–1848**: Reformkor.
- **1830**: Széchenyi István *Hitel* című műve.
- **1831**: Koleralázadás.
- **1835–1848**: V. Ferdinánd uralkodása.
- **1837**: Kossuth Lajos börtönbe kerül (felségsértés).
- **1838**: Nagy pesti árvíz.
- **1839–1840**: Országgyűlés; önkéntes örökváltság bevezetése.
- **1843–1844**: Magyar nyelv lesz az államnyelv; Védegylet megalakulása.
- **1844**: Magyar államnyelv hivatalossá válása.
- **1847**: Ellenzéki Nyilatkozat (Kossuth, Deák, Batthyány).
#### Személyek
- **József nádor**: Habsburg főherceg, Magyarország nádora; támogatta Pest-Buda fejlődését.
- **Kazinczy Ferenc**: Nyelvújítás egyik legnagyobb alakja.
- **Martinovics Ignác**: Jakobinus összeesküvés vezetője (1794).
- **Ganz Ábrahám**: Vasöntöde alapítója Budán; a magyar nehézipar úttörője.
- **Széchényi Ferenc**: A Nemzeti Múzeum alapítója (gyűjteménye).
- **Széchenyi István (1791–1860)**: A „legnagyobb magyar”; reformkor kezdeményezője; Hitel, Világ, Stádium; Lánchíd, Akadémia, kaszinó.
- **Wesselényi Miklós**: „Balítéletek” szerzője; radikálisabb reformokat sürgetett; Kossuth-tal együtt börtönbe került.
- **Deák Ferenc**: „a haza bölcse”; Zala vármegye követe; mérsékelt liberális.
- **Kossuth Lajos (1802–1894)**: A reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezető alakja; Országgyűlési és Törvényhatósági Tudósítások; Pesti Hírlap.
- **Batthyány Lajos**: Gróf, a független magyar kormány első miniszterelnöke.
- **Kölcsey Ferenc**: Himnusz szerzője; Szatmár vármegye követe a reformországgyűlésen.
- **Eötvös József**: Centralisták vezetője; író, kultúrpolitikus.
- **Dessewffy Aurél**: Fontolva Haladók (újkonzervatívok) egyik vezetője.
- **Klemens Metternich**: Osztrák kancellár; a konzervatív, változásellenes politika fő képviselője.
- **Trefort Ágoston**: Centralista politikus, Eötvös szövetségese.
- **Ján Kollár**: Szlovák költő, illirista/panszláv gondolkodó.
- **Petőfi Sándor**: A márciusi ifjak vezéralakja, radikális költő.
- **Vasvári Pál**: Márciusi ifjú, forradalmár.
- **Jókai Mór**: Író, a Fiatal Magyarország tagja.
- **Irinyi József**: A márciusi ifjak egyik tagja (12 pont egyik kidolgozója).
#### Esszék / Fő témák
- A reformkor fő kérdései: a magyar nyelv ügye (1844 államnyelv), a jobbágykérdés (önkéntes → kötelező örökváltság, kárpótlás), a polgári átalakulás és alkotmányosság (felelős magyar kormány, közteherviselés, jogegyenlőség).
- Széchenyi István és Kossuth Lajos programja és vitája: Széchenyi – lassú, átgondolt, Béccsel együttműködő modernizáció (érdekegyesítés); Kossuth – radikálisabb, kötelező örökváltság, közteherviselés, felelős kormány, laza perszonálunió; vita a Kelet Népe c. cikk körül.